"Sajnálatos" módon azt tapasztaljuk, hogy a VAS-01 szimulátor használóinak egy része a fantáziája alapján határozza meg azt, hogy "milyen lehet" a valóság. Ez persze nem csoda, hiszen közülük viszonylag kevesen vezettek versenyautót 250 km/h sebességgel, próbálták ki milyen 150 km/h sebességnél padlóféket nyomni, becsapódni a szalagkorlátba, és utána 10 másodpercen keresztül pörögni-forogni. "Ez nem élethű, teljesen felfordul tőle a gyomrom-"-mondják ilyenkor azok, akiknek valódi tapasztalatuk nincs. (Tegyük hozzá, hogy nem is biztos hogy lehetne, hiszen egy komoly ütközést nem mindenki él túl, vagy ha igen, nagy valószínűséggel az első tizedmásodpercekben elveszti az eszméletét.) Amikor a "kritikákat" elmondják, a bölcsebbek magukban azért hozzáteszik, hogy persze ki sem merném próbálni a valóságban egyiket sem, vagy örülök, hogy velem még nem történt ilyen. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy azok a valódi autóversenyzők, akik nem szédültek a szimulátorban, eddig mind elismerően nyilatkoztak róla.)
De hogy a kétkedők is láthassák, hogy bizony a szimulátor a legtöbbször elég jól megközelíti a valóságot, és a hiba inkább bennük van, ezen a lapon összegyűjtjük azokat a "hihetetlen" videó felvételeket, amik egytől egyig mind a valóságban készültek.
Így soha nem viselkedik egy autó a valóságban!
Így soha nem repül át a fejed felett egy autó! A falba csapódás nem ilyen...
Nem adja vissza a sebességérzetet... (Az autó és a pálya is kipróbálható a VAS Garázsban!)
Ennyire nem mozog az ülés egy autóban! (Az autó és a pálya is kipróbálható a VAS Garázsban!) Tipp: Az ülésmozgató nem az ülés mozgását adja vissza, hanem a pilóta testére ható gyorsulásokat utánozza. Próbáld ki: Akassz a középsó visszapillantó-tükörre illatosítót, és figyeld, hogy gyorsítás-lassítás- kanyarodás közben mennyire mozdul el.
A Rally sem kivétel! (Kipróbálható a VAS Garázsban!)
Ez az autó (BMW M4, AUDI R8 vagy bármely más, erős utcai autó) nem így viselkedik a valóságban!
(Tessék megnézni egy erős versenyautó hogyan viselkedik a valóságban, ha utcai gumival akarsz vele gyorsan menni kanyargós úton! És ez versenyautó, nem utcai autó, aminek a futóműve sokkal feszesebb, mint az utcai autóknak!)
Tipikus hiba a hozzá nem értőknél, hogy nagy sebességgel akarnak kanyarodni, főleg csúszós úton. Ebben a videóban egy Porsche halad a havas szerpentinen. A figyelmesebb szemlélő (vagyis nem az aki reklamálni szokott) észreveheti, hogy az autó egyáltalában nem száguld, és még így sem tud befordulni, valójában keresztben csúszva veszi be a kanyarokat. Ja, és milyen érdekes, hogy mindeközben nem folyamatosan padlógázt nyom az egyébként nagyon ügyes pilóta!
Egy autó (különösen versenyautó) be tud fordulni padlógázon is, és a fű sem csúszik ennyire...
Kuplungolás nélkül nem lehet váltani (H-váltó esetében). Aha... Még szerencse hogy erről a váltók nem tudnak. Ha az adott sebességfokozatban, az adott kerék fordulatszámhoz szükséges motor fordulatszámot tarjuk, akkor a kuplung használata nélkül is tudunk sebességet váltani a H váltón is. Sőt, a legtöbb esetben egy bizonyos fordulatszám tartományon belül lehet ezt megtenni, általában +/- 100 vagy akár 200 fordulat/perc.
A videóban például Thierry Neuville (Rally világbajnok és sokszoros futamgyőztes) nem tudja, hogy nem lehet kuplung nélkül váltani, és úgy megy végig ezen a rally szakaszon (hogy a váltásokkor nem használja a kuplungot.) Tessék a lábát és a kezét nézni! Ja, és persze a féket jobb lábbal kell nyomni az igazi autókban, csak a szimulátorban lehet bal lábbal fékezni. Szegény Neuville erről sem tud és végig bal lábbal fékez.... Nem mellesleg azt is jól lehet látni, hogy mennyire csúszik a száraz aszfalt, ha erős autóval gyorsan megyünk rajta!
A valóságban nem csúszkálnak így az autók... A következő videóban egy mindössze 500 lóerős versenyautót látunk egy hegyi felfutó versenyen, amit normál közúton rendeznek. Szinte minden gázadásra kitör az autó hátulja, olyan mintha jégen haladna.
A valóságban nem ugrik fel az autó a korlátra, kerítésre, falra, stb...
A valóságban nem ugrik fel az egyik autó a másikra...
Ebben a videóban jól látható, hogy mikor és mennyire kell benyomni a gáz- és fékpedált. Figyeljük meg, hogy a gázpedált a kanyarcsúcspontig vagy semennyire, vagy csak pár százalékban nyomja be, de a csúcspont után, a kigyorsítás kezdetekor is maximum 30% körüli értéket látunk, és csak az egyenesekben van 100%. Aki úgy vezet mint ez profi versenyző, az nem fog minden kanyarban kisodródni...
Verseny-vonalvezetésnek azt a képzeletbeli vonalat nevezzük, amin az autónk a versenypályán a lehető leghamarabb ér el a rajtból a célba (vagy tesz meg egy kört, ha körpályáról van szó). A vonalvezetésbe nem csak az ívek (kanyarok) tartoznak bele, hanem az "egyenesek" és egyéb útelemek is, hiszen a kanyarok között ezeken halad az autó. Tehát amikor verseny-vonalvezetésről beszélünk, akkor nem csak a kanyarokról van szó! A tökéletes verseny-vonalvezetés megismerése és az okok megértése a legalapvetőbb elméleti tudás amit el kell sajátítanunk ahhoz, hogy gyorsak lehessünk! Bár a verseny-vonalvezetésbe a kanyarokat összekötő szakaszok is beleszámítanak, a nagyobb nehézséget a kanyarok jelentik, így kezdjük most ezekkel! Elsőként a legalapvetőbb elméleti ismereteket tekintjük át, majd egyre mélyebbre és mélyebbre merülünk a sorozat egyes részeiben.
Az oktató sorozat előző részében megismerhettük, hogy mi az a 3 fő elem amiből nagyjából összetevődik a rugalmas kerekű járművek útfelülethez viszonyított tapadása. Mint már tudjuk, álló és mozgó helyzetben a tapadás eltérő, hiszen mozgás közben más erők is hatnak a járműre mint álló helyzetben. Valljuk be, minket egyáltalában nem érdekel az álló helyzetben létrejövő tapadás, annál inkább a mozgás közbeni, hiszen az olvasók nagy része autóvezetésre, sőt inkább versenytempós vezetésre szeretné használni a tapadást. Nézzük, hogy is alakul mindez, mit kell erről alapvetően tudni!
A mai részben a súlypont áthelyezéssel kezdünk ismerkedni. Ez egy olyan alapvető témakör, amit mindenképpen érteni kell ahhoz, hogy eredményesen tudjunk versenytempóban autózni! Miután megértettük a súlypont áthelyeződést, rögtön érteni fogjuk, hogy miért és hogyan változik az autó dőlése a kanyar egyes részein. Ami pedig még ennél is fontosabb, megtanuljuk, hogy hogyan használhatjuk ki mindezt a jobb köridő elérése érdekében! Vágjunk is bele!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése