Az oktató sorozat előző részében megismerhettük, hogy mi az a 3 fő elem amiből nagyjából összetevődik a rugalmas kerekű járművek útfelülethez viszonyított tapadása. Mint már tudjuk, álló és mozgó helyzetben a tapadás eltérő, hiszen mozgás közben más erők is hatnak a járműre mint álló helyzetben. Valljuk be, minket egyáltalában nem érdekel az álló helyzetben létrejövő tapadás, annál inkább a mozgás közbeni, hiszen az olvasók nagy része autóvezetésre, sőt inkább versenytempós vezetésre szeretné használni a tapadást. Nézzük, hogy is alakul mindez, mit kell erről alapvetően tudni!

Szinte minden ember tudja hogy mi a tapadás, aki mozgott már életében. A legtöbben csak a lábukon járnak, de sokan vannak akik irányítottak már valamilyen járművet is. Legyen az gyerek futóbicikli, normál bicikli, motorbicikli, gokart vagy gépkocsi, mindegyiknek van egy közös tulajdonsága: haladás közben a tapadás tart minket az úton, ez teszi lehetővé hogy fékezzünk, gyorsítsunk és kanyarodjunk. Ha a tapadás erősen lecsökken, akkor elveszítjük az irányítást, elesünk, elcsúszunk, vagy akár nekimegyünk valaminek. (Legegyszerűbb példa: jégre lépés esete...)

Miért fontos, hogy hová nézünk vezetés közben? Vezetéskor a térbeli tájékozódásból nyert információk alapján hozunk döntéseket arról, hogy milyen beavatkozást szükséges elvégeznünk ahhoz, hogy az autó az általunk kívánt irányban mozogjon, majd mindezt még végre is kell hajtanunk. Vezetéskor a döntéseinket meghatározó térinformációk mintegy 90%-át a szemünk adja, ezért egyáltalában nem mindegy, hogy merre nézünk!

A sorozat előző részeiben kezdő szinten ismerkedhettünk meg az úgynevezett verseny-ívekkel. Aki az ott leírtakat már magabiztosan tudja alkalmazni elméletileg és gyakorlatilag is, az a teljesen kezdőkhöz képest valószínűleg jobb köridőket tud már elérni, szinte bármelyik pályán. A profi időktől azonban még jócskán elmarad, és ez nem is véletlen, hiszen ahhoz a szinthez még jó néhány vezetéstechnikai lecke és rengeteg gyakorlás van hátra. Nézzük most a versenytempós kanyarodást egy kicsit részletesebben, néhány fél-profi technikával kiegészítve.

Verseny-vonalvezetésnek azt a képzeletbeli vonalat nevezzük, amin az autónk a versenypályán a lehető leghamarabb ér el a rajtból a célba (vagy tesz meg egy kört, ha körpályáról van szó). A vonalvezetésbe nem csak az ívek (kanyarok) tartoznak bele, hanem az "egyenesek" és egyéb útelemek is, hiszen a kanyarok között ezeken halad az autó. Tehát amikor verseny-vonalvezetésről beszélünk, akkor nem csak a kanyarokról van szó! A tökéletes verseny-vonalvezetés megismerése és az okok megértése a legalapvetőbb elméleti tudás amit el kell sajátítanunk ahhoz, hogy gyorsak lehessünk! Bár a verseny-vonalvezetésbe a kanyarokat összekötő szakaszok is beleszámítanak, a nagyobb nehézséget a kanyarok jelentik, így kezdjük most ezekkel! Elsőként a legalapvetőbb elméleti ismereteket tekintjük át, majd egyre mélyebbre és mélyebbre merülünk a sorozat egyes részeiben.

A mai emberek türelmetlenek. Aki ilyen, nem való autóversenyzőnek! Ettől persze még hobbi szinten érdekelheti az autóversenyzés, és valahol el kell kezdeni. Nekik próbálunk most ezzel a pár tippel segítséget nyújtani, hogy a lehető legkevesebb időt pazarolják el arra, hogy maguktól jöjjenek rá, hogyan érdemes egy versenypályán vezetni. Az itt leírtak elsősorban a valóságban történő vezetésre igazak, azonban egy jó szimulátorban is pontosan ugyanúgy alkalmazhatóak, mint a valóságban. Ebből tudhatjuk, hogy a szimulátor jó! A VAS-01 ilyen, itt arra törekszünk, hogy a lehető leginkább megközelítsük az autó valódi viselkedését, illetve a valódi vezetés élményét. Mivel a sorozat elsősorban a VAS-01 szimulátor használói számára készül, így a legtöbb esetben szimulátoros képeket láthatunk illusztrációként. Ahol ez nem elegendő, ott valódi felvételeket is közlünk. Ez a cikk csak alap tippeket tartalmaz. Akit ennél mélyebben érdekel a téma, az a sorozat további részeiben egyre részletesebb oktat...