Az oktató sorozat előző részében megismerhettük, hogy mi az a 3 fő elem amiből nagyjából összetevődik a rugalmas kerekű járművek útfelülethez viszonyított tapadása. Mint már tudjuk, álló és mozgó helyzetben a tapadás eltérő, hiszen mozgás közben más erők is hatnak a járműre mint álló helyzetben. Valljuk be, minket egyáltalában nem érdekel az álló helyzetben létrejövő tapadás, annál inkább a mozgás közbeni, hiszen az olvasók nagy része autóvezetésre, sőt inkább versenytempós vezetésre szeretné használni a tapadást. Nézzük, hogy is alakul mindez, mit kell erről alapvetően tudni!
Tapadás középhaladó szinten
Szinte minden ember tudja hogy mi a tapadás, aki mozgott már életében. A legtöbben csak a lábukon járnak, de sokan vannak akik irányítottak már valamilyen járművet is. Legyen az gyerek futóbicikli, normál bicikli, motorbicikli, gokart vagy gépkocsi, mindegyiknek van egy közös tulajdonsága: haladás közben a tapadás tart minket az úton, ez teszi lehetővé hogy fékezzünk, gyorsítsunk és kanyarodjunk. Ha a tapadás erősen lecsökken, akkor elveszítjük az irányítást, elesünk, elcsúszunk, vagy akár nekimegyünk valaminek. (Legegyszerűbb példa: jégre lépés esete...)
Hová nézzünk kanyarodáskor?
Miért fontos, hogy hová nézünk vezetés közben? Vezetéskor a térbeli tájékozódásból nyert információk alapján hozunk döntéseket arról, hogy milyen beavatkozást szükséges elvégeznünk ahhoz, hogy az autó az általunk kívánt irányban mozogjon, majd mindezt még végre is kell hajtanunk. Vezetéskor a döntéseinket meghatározó térinformációk mintegy 90%-át a szemünk adja, ezért egyáltalában nem mindegy, hogy merre nézünk!
Kanyarodás középhaladóknak
A sorozat előző részeiben kezdő szinten ismerkedhettünk meg az úgynevezett verseny-ívekkel. Aki az ott leírtakat már magabiztosan tudja alkalmazni elméletileg és gyakorlatilag is, az a teljesen kezdőkhöz képest valószínűleg jobb köridőket tud már elérni, szinte bármelyik pályán. A profi időktől azonban még jócskán elmarad, és ez nem is véletlen, hiszen ahhoz a szinthez még jó néhány vezetéstechnikai lecke és rengeteg gyakorlás van hátra. Nézzük most a versenytempós kanyarodást egy kicsit részletesebben, néhány fél-profi technikával kiegészítve.
Ideális versenyívek
Az oktató sorozat előző részben megismertük a kanyar részeit, és hogy melyik részben mit is kell tennünk ahhoz, hogy gyorsak legyünk a pályán. Már tudjuk, hogy a kanyarodási pont előtt -még lehetőleg egyenesben- kell fékezni, majd csak ezután fordítjuk el a kormányt és célozzuk meg a kanyar csúcspontot. Innen már elkezdhetünk gyorsítani, de csak finoman, amíg el nem értük a kijárati pontot, ahol már teljes gázzal kell haladnunk.
Ez mind nagyon fontos, de szinte semmit nem érünk vele, ha nem tudjuk hogy milyen íven kell kanyarodni, és hogy hol található a csúcspont, ami egyben a váltópont is! Nézzük most ezeket a kérdéseket egy kicsit részletesebben!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)